Itt a Top 4 őrült spanyol ünnep, amitől neked is eláll a szavad! Fogadni mernék, hogy láttál már a tévében hírt a pamplonai bikafuttatásról (amikor fehér ruhás ifjak menekülnek a megvadult bikák elől a városka macskaköves utcáján), a Tomatina ünnepről (tudod, a paradicsomdobálós) vagy épp a Nagyhét alatt zajló andalúz keresztutakról, ahol ijesztő, csuklyás emberek kísérik a keresztet.
Nos, mindez az őrület csak a jéghegy csúcsa, ez pedig számodra is egyértelmű lesz a cikk elolvasása után. Négy elképesztő spanyol ünnep következik, amiről álmodban sem gondolnád, hogy léteznek!
#1. Fiesta de Santa Marta de Ribarteme, As Neves, Pontevedra
As Neves az észak-spanyolországi Galícia egy kis faluja, amelynek ünnepe a The Guardian szerint is az egyik legfurább megemlékezés a világon. Morbidul hangzik, de igaz, hogy ennek a spanyol fiesztának a főszereplői koporsók, ám nagy meglepetésre nem halottakkal, hanem élőkkel! Nos, igen, most bizonyára azon gondolkodsz, ki az a bolond, aki élőként befekszik egy koporsóba, de a szerepnek ezúttal szimbolikus jelentősége is van: a selyemmel bélelt fekhelyet azok a lakók vállalják be, akik szembenéztek a halállal, de győztesként jöttek ki a csatából, például leküzdöttek egy súlyos betegséget vagy élve megúsztak egy balesetet.
És hogy ki viszi a koporsókat? „Természetesen” a halállal játszadozók családtagjai. A körmenetben felvonulók így adnak hálát Szent Mártának (a feltámasztott Lázár nővérének), hogy szeretteiket élve és nem holtan cipelhetik a vállukon. Biztosan felkavaró érzés lehet élőként végigasszisztálni a saját temetési menetedet, brrrr… Bár még mindig jobb, mint halottként…
#2. Batalla del vino, Haro, La Rioja
Borrajongók talán jobb, ha ugorják ezt a bekezdést, mert ami ezen az ünnepen történik, az egyebek mellett tömény pazarlás, kérem! A La Rioja vidékről származó borok a leghíresebb spanyol nedűk közé tartoznak, ezt pedig egy tisztességes spanyol nyilván meg is ünnepli. Ám ahelyett, hogy Haro-i borfogyasztók csendben levonulnának a pincébe egy baráti koccintásra, fogják magukat és egy utcai tombolás keretében egymásra locsolják a hordók tartalmát! Minderre San Pedro napján, június 29-én kerül sor, amikor a nappali ájtatos búcsú ebbe a boros tivornyába torkollik.
A résztvevők minden olyan eszközzel felszerelkezve érkeznek a helyszínre, amiből folyadékot lehet a másik testére juttatni, úgymint vízipisztoly, kanna, borospohár vagy egyszerű vizespalackok (víz nélkül). A reggeli mise után indul a mintegy kétórás csata, amelyben nagyjából 130 ezer liter (!) bort öntöznek az aszfaltra, na meg a kedves szomszédra. Ebéd előtt visszavonulót fújnak, mindenki kiteregeti a muslincáknak az átázott ruhát, megebédel, délután pedig folytatják a búcsút, nem kevésbé vagány módon: pár vad bika szabadon bocsájtásával.
Mindezek után már teljesen világos, miért terjedt el az „őrült spanyol” kifejezés, nem igaz?
#3. Fiesta de los Enharinados, Ibi, Alicante
A „belisztezettek ünnepe” decemberben zajlik Valencia egyik 22 ezer fős városában, és bár általában hó arrafelé nem esik, legalább a liszttől fehér lesz a főtér.
Ha voltál már vidéki szüreti felvonuláson, biztosan emlékszel, hogy a „kisbíró” szerepében tetszelgő poéngyáros egy szatirikus vers formájában tudatja a lakókkal az elmúlt év főbb történéseit, például, hogy melyik szomszédnak döglött meg a tehene, vagy hogy mennyit ivott a polgármester a szilveszteri bálon. Valami hasonló zajlik Ibi városában is, ahol december 27-én a „Los Enmantados”, magyarul a „köpennyel borítottak”, furgonnal több helyen is megállnak a településen, hogy elmondják a maguk szatirikus költeményét a politikusokról és közszereplőkről. A „köpennyel borítottak” általában tizennégyen vannak és egyazon baráti társasághoz tartoznak. Vállukon köpenyt viselnek, innen kapták a nevüket.
Másnap szerepet váltanak és ők lesznek a „Los Enharinados”, azaz a „Belisztezettek”. Csiricsáré ruhákat, kalapokat öltenek, hogy magukhoz ragadják a városvezetést, majd egy gigászi liszt-, petárda- és tojáscsatában megküzdjenek az ellenzékkel (los oponentes). Persze csak „játékiból”, de a győztes csapat egyúttal arra is jogot nyer, hogy a járókelőktől „adót” szedjen be. Az így gyűjtött pénzadományt a kisváros menedékházának ajánlják fel. A lisztes fieszta nem volt mindig ilyen népszerű: hosszú kihagyás után 1981-ben rendezték meg újra, 2009-ben pedig felvették a régió turisztikai látványosságainak listájára.
#4 Concurs de Castells, Tarragona
Tarragona ad otthont az évente megrendezésre kerülő embertorony-versenynek, amely nem mellesleg a világ legnagyobb ilyen rendezvénye (bár nincs túl sok konkurenciája, az tény). Október elején két napon keresztül a castells nevű hús-vér építményekről szól minden, hiszen ezek az olykor tíz méter magasra törő tornyok semmilyen alátámasztást nem használnak, csakis az emberi erő és a csapatmunka tartja össze őket.
A Castells ünnepére az UNESCO is felfigyelt, mára Spanyolország egyik olyan nevezetessége, amely felkerült a szervezet szellemi kulturális örökség listájára. Naná, hogy a részvétel kötelező, ha te is épp akkor csavarogsz Spanyolországban! Ha pedig októberben épp más dolgod akad, de Katalónia az úti cél, érdemes a programirodáknál érdeklődni, nincs-e véletlenül épp akkor egy embertorony építő verseny, hiszen több városban is kihagyhatatlan látványossága a helyi ünnepeknek.
Spanyolország varázslatos és sokszínű világa efféle kultúrcsemegékkel (is) várja az odautazót. Amivel viszont nem várja, az az angoltudás. A spanyolországi pincérek, recepciósok és minden kiszolgáló személyzet legendásan rossz angolból. Ha tehát szeretnéd magadat megértetni a spanyolokkal, csak egy dolgot tehetsz: még kiutazás előtt megtanulsz spanyolul legalább egy picit.
Nem lesz nehéz, hiszen a spanyol nyelv annyira gyönyörű és dallamos, hogy szó szerint ragad az emberre! Tanulj online videótanfolyamaimmal, úgy garantáltan felhasználóbarát tananyagból sajátíthatod el a spanyol nyelvet! – Kérdés esetén írj bátran az info@spanyolozzotthonrol.hu címre.
A cikk és a képek forrása: https://www.vacaciones-espana.es/Espana/articulos/las-fiestas-mas-inusuales-en-espana-que-no-te-puedes-perder
